Szabad az út a külföldi betegellátás elõtt

ShareMegosztás

Október 25-én életbe lépett az az uniós irányelv, amelynek értelmében minden uniós állampolgár igénybe vehet egészségügyi ellátást egy másik tagországban saját biztosításának terhére. Az EU szerint nem fog növekedni érdemben az egészségturizmus, magyar EP-képviselõk viszont éppen ezt várták korábban a jogszabálytól.
 
Az európai uniós állampolgároknak mostantól elvileg nem kell a bíróságon visszakövetelniük a külföldi kórházi kezelés díját, egy október 25-én hatályba lépett irányelv ugyanis tiszta jogi helyzetet próbál teremteni az unión belüli betegjogok tekintetében.
 
„Ez a nap Európa-szerte nagy jelentõségû a betegek számára. Ettõl a naptól kezdõdõen hatályosak ugyanis azok az uniós jogszabályok, amelyek biztosítják az uniós polgárok számára azt a jogot, hogy egy másik uniós országban kezeltethessék magukat és a kezelés költségeit visszatéríthessék. A mai nappal minden uniós országnak át kellett ültetnie nemzeti jogába a 30 hónappal ezelõtt elfogadott, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvet"- jelentette ki pénteken Tonio Borg, az egészségügyért felelõs biztos.
 
Az Európai Bizottság 2008-ban elégelte meg, hogy az Európai Bíróság nem kis energiát fordít a külföldi kórházi ellátás költségeivel kapcsolatos perekre, és az EP nyomására javaslatot terjesztett be a határokon átnyúló betegjogok tisztázására. A luxemburgi bírói gyakorlat ráadásul útmutatást is adott a testületnek: a Bíróság ugyanis a jogesetek túlnyomó többségében a betegeknek adott igazat, és arra kötelezte a származási ország hatóságait, hogy térítsék meg a külföldi kórházi ellátás díját a pácienseknek.
Két és féléves vita után 2010 decemberében született meg a kompromisszum a Bizottság, a Tanács és az EP között.
 
Az irányelv fõszabályként mondja ki, hogy egy uniós állampolgárnak joga van egészségügyi ellátást igénybe venni az Európai Unió bármely másik tagállamában, ennek a költségeit pedig a lakhely szerinti ország egészségügyi hatóságának kell állnia, amennyiben a betegnek van biztosítása. A biztosító azonban csak annyit téríthet meg a kezelés díjából, amennyibe otthon is került volna a beavatkozás.
A mostani irányelv nem vonatkozik a külföldön balesetet szenvedõk ellátására, kizárólag az elõre tervezett kórházi beavatkozások jogi alapját teremti meg a direktíva. (A baleseti ellátást a szociális biztonsági rendszerek együttmûködésérõl szóló 883/2004/EK irányelv szabályozza.)
 
John Dalli egészségügyi biztos szerint az irányelv tisztázza a külföldi egészségügyi ellátás igénybevételének lehetõségeit, meghatározza, ki felel az ilyen esetekben biztosított ellátások minõségéért és biztonságáért, és megerõsíti például a speciális ellátásokat biztosító referenciaközpontok együttmûködését.
 
Korlátozások és kivételek
 
A tagállamok kérésére több féket is beépítettek az irányelvbe. A jogszabály kiszámíthatatlan következményei miatt a Tanács a nemzeti egészségügyi kasszák egyensúlyának felborulásától tartott, és attól félt, hogy bizonyos ellátási szegmensekben megindulhat a külföldi kezelésre „vágyók” áradata. Ennek megakadályozására került bele a szövegbe, hogy a beteg származási helye szerinti tagállamnak csak olyan mértékben kell megtérítenie egy külföldi ellátás költségeit, amennyibe az otthon is kerülne. A különbözetet a betegnek kell fizetnie.
 
Ha viszont egy nyugat-európai állampolgár egy olcsóbb kelet-európai országba utazik kezelésre, akkor nem kapja meg a különbözetet. További fõszabály tehát, hogy a betegnek nem származhat anyagi elõnye abból, hogy az irányelv engedményeit kihasználva külföldön kezelteti magát. Így például, ha egy német állampolgár, akinek az otthoni biztosítója nem fizeti a fogorvosi ellátást, Franciaországba utazik kezelésre, a hatóságok nem térítik meg a kezelés költségeit, ugyanis az otthoni szabályok az irányadók.
 
Az Európai Parlament azt is kérte, hogy az állampolgárnak ne kelljen „zsebbõl” kifizetnie az ellátás költségeit, mert ez sok beteget visszatarthat a külföldi kezeléstõl, még ha utólag meg is kapja erre a pénzt. Az elfogadott javaslat ezt csak azokban az országokban teszi lehetõvé, amelyekben a biztosító elõzetesen finanszírozza az ellátást.
 
Elõzetes engedélyeztetési rendszer
 
Az Európai Bizottság várakozásai szerint az irányelv fontos hozadéka lehet az egyes tagállami várólisták jelentõs rövidülése, egy – a kezelésre még hónapokig váró – beteg ugyanis dönthet úgy, hogy külföldön mûtteti meg magát egy olyan országban, ahol jelentõsen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra.
 
A tervezett külföldi kórházi kezelések esetében viszont a pácienseknek elõzetesen be kell jelenteniük a származási ország hatóságánál, hogy mely országban, milyen beavatkozást szeretnének elvégeztetni. A tagállamoknak ugyanis – meghatározott esetekben – joguk van visszautasítani a költségek utólagos visszatérítését.
 
Ilyen ok lehet például, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a külföldre utazás veszélyezteti a beteg egészségét, ha valaki fertõzõ betegként szeretné magát külföldön kezelni, ha a hatóság attól fél, hogy a fogadó országban aránytalanul rossz minõségû az egészségügyi ellátás, vagy ha a biztosító úgy látja, hogy belátható idõn belül belföldön is megfelelõ ellátást kaphat a beteg.
 
Kérdés, hogy mit jelent a belátható idõ. A bolgár Antonya Parvanova a jogszabály elfogadásakor azt mondta, hogy betegségtípusonként és személyenként eltérõ a belátható idõ. „Egy életveszélyben lévõ páciens, vagy egy cukorbeteg esetében, akinek amputálhatják a lábát, néhány nap is sok, de egy biztosító által is támogatott plasztikai beavatkozásnál több hónapos várólista esetében is megtagadhatják a külföldi kezelést” – fejtegette a képviselõ.
 
A keretjogszabály kötelezi a tagállamokat úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok kialakítására, ahol a páciensek hozzáférhetnek majd a többi tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásra vonatkozó információkhoz.
 
Hol és kik veszik igénybe?
 
Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az európai betegek 1 százaléka kezelteti magát külföldön. A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti képviselõk és bizottsági források egyöntetûen állították, hogy ez az arány az irányelv hatályba lépését követõen sem fog drámai mértékben megnõni. A cél nem is ez – hangsúlyozták, hanem sokkal inkább az, hogy világos jogi alapja legyen a külföldi ellátásnak, tehát „aki mégis egy másik EU-tagországban kezeltetné magát, az legyen biztos abban, hogy mire számíthat.”
Az irányelv francia néppárti jelentéstevõje szerint nehéz megállapítani, hogy mely országok állampolgárai körében lesz népszerû a jogszabály, de felhívta a figyelmet arra, hogy a határmenti régiókban biztosan többen veszik majd igénybe a külföldi szolgáltatásokat, itt ugyanis nem ritka, hogy a lakóhelyhez közelebb van egy külföldi kórház, mint a legközelebbi belföldi.
 
Francoise Grossetete szerint ugyancsak nagy segítséget nyújt a jogszabály a tartósan külföldön élõknek és a ritka betegségben szenvedõknek is. Utóbbiak ugyanis az európai referenciahálózat segítségével könnyebben meg tudják találni azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek a legjobb minõségû szolgáltatásokat nyújtják az adott betegségre. Ez esetben is elõzetes engedélyt kell kérni a származási ország hatóságától.
Fellendül-e a betegturizmus?
 
A Bizottság és az EP állítja, hogy az irányelvnek nem célja a betegturizmus fellendítése, és bizottsági források a BruxInfónak megerõsítették, ettõl nem is tartanak. Magyar európai parlamenti képviselõk viszont a jogszabály elfogadásakor jó lehetõséget láttak ebben.
A jogszabály elfogadásakor még EP-képviselõ Áder János szerint Magyarország számára „különösen elõnyös az elfogadott jogszabály, hiszen kijelöli azon kereteket, amelyek között lehetõség nyílik majd Magyarország természetes adottságainak kiaknázására a gyógyturizmusban.
 
A szocialista Herczog Edit ugyanezt remélte. A politikus közleményében azt írta, ne a tehetséges orvosok és nõvérek menjenek külföldre a jobb fizetés reményében, hanem a külföldi betegek jöjjenek hozzánk.
 
A jogszabály két és fél évet adott a tagállamoknak a második olvasatban elfogadott irányelv nemzeti átültetésére. Ennek a határideje járt le most október 25-én.
 

2013-10-30 15:03:13