Új bírságolási szabályok

ShareMegosztás

2011. augusztus 12-én lépett hatályba az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggõ hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjérõl szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet.
 
Általános rendelkezések
  
A rendelet hatálya azon bírságokra terjed ki, amelyeket
 
1. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzését, továbbképzését és utánképzését a közlekedési hatóság engedélye nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõ módon történõ végzése esetén (eljáró hatóság elsõ fokon a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja),
 
2. a meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén (például: a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra; a közúti szállítás szociális elõírásaira, a vezetési idõre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenõidõre; a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra, a közúti jármûre és annak személyzetére, a gyorsan romló élelmiszerek és élõ állatok közúti szállítására; a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására; a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történõ áthaladás”), és a jármûvezetõ szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezések megsértése) (eljáró hatóság elsõ fokon a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség, a rendõrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, másodfokon a megyei, fõvárosi rendõr-fõkapitányság, a Repülõtéri Rendõr Igazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkaügyi felügyelõségének igazgatója, a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve), valamint
 
3. az engedély nélküli vagy az engedélytõl eltérõ útépítés, útmegszüntetés, elbontás, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetõre szabnak ki.
A beszedett bírságokról az eljáró hatóságok nyilvántartást vezetnek.
Az eljáró hatóság a bírságolási eljárást
 az 1. pont alapján az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõ módon tevékenységet végzõ vállalkozással (képzõ szervvel) vagy személlyel,
 a 2. pont alapján a szállítóval (fuvarozóval), a jármû vezetõjével, a megbízóval, a gépkezelõvel, az áru feladójával, felrakójával, az utazó személlyel; a veszélyes áruk szállítása esetén a jármû üzemben tartójával, a jármû vezetõjével, a kísérõvel, az áru feladójával, címzettjével, csomagolójával, be- vagy kirakójával, töltõjével, ürítõjével, a konténer üzemben tartójával, a szállítóval (fuvarozóval), a vállalkozás vezetõjével, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval,
 a 3. pont alapján az építtetõvel szemben indítja meg.
 
A bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás helyszínen történõ készpénzes megfizetésérõl az ügyfél részére elismervényt vagy letéti igazolást kell átadni, amelynek másolatát a jármû üzemben tartója részére is meg kell küldeni. Kivételt képeznek ez alól a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történõ áthaladás”), és a jármûvezetõ szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó szabályok megsértésének esetei.
  
A kivetett bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül, az eljáró hatóságnak a rendelet mellékletében meghatározott, Magyar Államkincstárnál vezetett elõirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.
A bírságok felhasználása
  
A közlekedési hatóság az 1. pont alapján kivetett és befizetett bírság összegét a közúti jármûvezetõ és a közúti közlekedési szakember képzésének ellenõrzésére, továbbképzésének szervezésére, az utánképzés és szakfelügyeleti ellenõrzések végzésére és ezek fejlesztésére; a 3. pontja alapján az utak létesítésével, korszerûsítésével, a forgalom részére történõ átadásával, megszüntetésével, elbontásával, helyreállításával kapcsolatos engedélyezési, ellenõrzési, építés-felügyeleti tevékenység ellátására használhatja fel. A 2. pontja alapján kivetett és befizetett bírság összege a központi költségvetést illeti meg.
  
A bírságolással összefüggõ hatósági feladatok végrehajtásának módja
A jármû vezetõjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a kiszabott bírságról, illetve visszatartás esetén a kijelölt várakozási helyrõl, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekrõl. 
Ha bírság helyszíni kiszabásának van helye, a hatóság eljáró tagja ezt közli a szabályszegõvel, egyben tájékoztatja, hogy ha a jogsértés tényét nem vitatta, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, de a tájékoztatástól számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhet. Egyúttal tájékoztatja a szabályszegéshez rendelt közúti közlekedési elõéleti pontról. Amennyiben a szabályszegõ a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, a hatóság eljáró tagja arról tájékoztatja, hogy ellene hatósági eljárást kezdeményez.
  
A helyszínen kiszabott bírságról - a rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmú - tájékoztatót kell 2 példányban kiállítani. A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak átvételéhez az eljáró hatóság részérõl a feltételek fennállnak – készpénzben vagy bankkártyával is meg lehet fizetni. Ha a helyszínen a bírságnak készpénzben vagy – amennyiben a technikai feltételek adottak – bankkártyával történõ megfizetésére nem került sor, a hatóság eljáró tagja a tájékoztató másodlati példányát a fizetési számlára történõ készpénzbefizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízással együtt a szabályszegõnek átadja. Amennyiben a bírság megfizetésére vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, akkor a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát a sikeres befizetés után vagy készpénzes fizetés esetében az átvételrõl kiállított bizonylat eredeti példányát át kell adni a szabályszegõnek, egy példányát pedig csatolni kell a tájékoztató hatósági példányához.
  
Az eljáró hatóság a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartásban ellenõrizheti, hogy a jármûvezetõnek vagy az üzemben tartónak van-e kifizetetlen bírság tartozása. Tartozás fennállása esetén a jármûvezetõt tájékoztatni kell a bírság összegérõl, az azt kiszabó hatóságról, a számlaszámról és a helyszíni befizetés lehetõségérõl. Amennyiben tartozás fennállása esetén a bírságot nem az eljáró hatóság szabta ki, azt a bírságot kiszabó hatóság számlaszámára kell befizetni vagy átutalni. A fennálló tartozás kiegyenlítéséig a jármûvet vissza lehet tartani. A jármû nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
 a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
 a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkezõ gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlõen igazolja.
  
A jármû részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármû forgalmi engedélyét - az átvételét igazoló elismervény egyidejû kiállítása és a jármûvezetõ részére történõ átadása mellett - a visszatartás idõtartamára el kell venni.
 
A központi közlekedési bírságnyilvántartás
 
Az adatkezelés jogszerûségének ellenõrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be. A nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához közvetlen hozzáféréssel nem rendelkezõ, betekintésre jogosult részére a közlekedési hatóság biztosítja az adattovábbításhoz szükséges felhasználói felületet és informatikai támogatást.
  
A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthetõ adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylõ nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját. Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha az jogszabályba ütközik, a kérelem nem a jogosulttól származik, a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok. A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
  
Az eljáró hatóság a felelõsségi körében gondoskodik a nyilvántartásba továbbított adatok helyességérõl. Az adatokban bekövetkezett, rendelkezésére álló változásokról, valamint adathiba esetében haladéktalanul értesíti a közlekedési hatóságot a hibáról és a rendelkezésére álló helyes adatról. A közlekedési hatóság az ellentmondó vagy nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén az eljáró hatóságnál kezdeményezi az adathiba kijavítását. Amennyiben az eljáró hatóság rendelkezik jogszabályi felhatalmazással a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak megismerésére, akkor az adatközlést megelõzõen ellenõrzi a személyes adatok helyességét. A közlekedési hatóság gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetve sérülés vagy megsemmisülés elleni védelmérõl, valamint felel a nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás jogszerûségéért.
  
Forrás: www.jogiforum.hu

2011-06-29 09:50:27